Ad Astra (Hun)

Eltemettem egy világot
Hol a ködben járt a hang
Felnéztem a tûnõ napra
És egy ajtó nyílt alatta
Átléptem, de az idõ
nem kísér tovább
Eltûnök, de itt marad
egy földöntúli vágy.

Jéghideg a tenger
hol minden villanás,
Egy izzó szem a múltból,
csak egy utolsó látomás

Elsodort egy hullám,
De az erõ még visszahúz
Eltorzult a test,
De az égszínkék mocsár
Eltûnt már a láthatáron,
Mikor az idõ rám talál

Elmerülünk végleg
Ha eljön hozzánk
A tûnõ istenek
Éjfekete óceánján
Lépj át a falon
Mint egy szellem, ha fáj
Hogy örökké üldöz
Mint álmodót a valóság