Depresszió

Közeli helyeken,
Dombokon, hegyeken,
Kibelezett kőbányák üregében

Közeli helyeken,
Dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem

Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól
Akkor is megyek, ha nem akarok,
Ha nem kísér senki utamon
Arcom mossa eső és szárítja a szél,
Az ember mindig jobbat remél
Porból lettem, s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek

Közeli helyeken,
Dombokon, hegyeken,
Kibelezett kőbányák üregében

Közeli helyeken,
Dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem

Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól
Akkor is megyek, ha nem akarok,
Ha nem kísér senki utamon
Arcom mossa eső és szárítja a szél,
Az ember mindig jobbat remél
Porból lettem, s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek

Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól
Akkor is megyek, ha nem akarok,
Ha nem kísér senki utamon
Arcom mossa eső és szárítja a szél,
Az ember mindig jobbat remél
Porból lettem, s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek