Ossian

Nem hajlik meg a térdünk,
figyelünk, látunk, értünk
Vállunkon ezer éve,
üres szavaknak terhe
Ököllel, tíz körömmel,
a józan ész hitével,
hordjuk a terheinket,
túléljük életünket...

Egymásnak adott gondolatok,
erőt adsz és én erőt adok

Lélekerő, szavak mögött rejlő tiszta fény-forrás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl
Lélekerő, lélegző, felemelő ősi robbanás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl

Két lábbal földön állva,
a Valóságba zárva,
egymástól félszavakból,
értünk a közös múltból
Bármivel szembenézünk,
válaszolunk és kérdünk,
Vállunkat büszkén nyomja,
az adott szavak súlya

Egymásnak adott gondolatok,
erőt adsz és én erőt adok

Lélekerő, szavak mögött rejlő tiszta fény-forrás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl
Lélekerő, lélegző, felemelő ősi robbanás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl

Lélekerő, szavak mögött rejlő tiszta fény-forrás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl
Lélekerő, lélegző, felemelő ősi robbanás
Úgy tör elő, Lelken innen, Testen túl