Zsuzsa Koncz

Hó és szél

Nézd, idebent most fúj a szél
Minden port, ami bennem él elsöpör
Valami véget ér, ahogy csendben fúj a szél.

Nézd, lassan hull már az első hó
Puha, csendben szállongó
A szívemen tiszta hótakaró,ahogy csendben hull a hó.

A kép végre összeállt, mert hirtelen eltalált
Egy furcsa, tiszta fénysugár
Ami sehol sincs, de valahol mindig vár.
Most valami újra él és egy titokról mesél
Ami eddig rejtve volt, mint sűrű éjjel
Felhők mögött a hold.

Nézd, odakint egy új világ
Idebentről nő tovább
És együtt él vele a valóság, ahogy fatörzsön él az á
Stream naživo