Zsuzsa Koncz

Elaludni készül a nyár
ködök lusta fellege száll,
hűvösebb az éjszaka már,
vigyázz rám.

Ugye holnap útra kelünk,
zsebre vágjuk majd a kezünk
kicsit túl vidámak leszünk,
vigyázz rám

Ez az év is úgy tunik el
kérdezem, de mégse felel
s hogy mi legyen majd dönteni kell
vigyázz rám.

Szemed most is annyira szép
szerelemmel nézel-e még.
nevetésed éppen elég
vigyázz rám.

Összekötve ott van a zsák,
benne mind a nyári ruhánk,
nem emlékszik senki se ránk
vigyázz rám.

Ez az év is úgy tűnik el
kérdezem, de mégse felel
aztán, majd ha dönteni kell
vigyázz rám.