Angertea

Várj, a tegnap ébren jár,
A tegnap ébren jár,
Számomra meghalt már.
Miért? Nem látom értelmét,
Nem bírom kétségét,
De érzem végét.

Mindent elárasztott a vég,
Körülöttem minden meghal,
Amit most látok az már rég nem az mit a múltban láttam.

Nézd a lélek fényét,
A lélek végét,
A lélek sírkövét,
Lásd, mit elpusztítottál,
Mit meghalni láttál,
Mit eltaszítottál.

Mindent elárasztott a vég,
Körülöttem minden meghal,
Amit most látok az már rég nem az mit a múltban láttam.

Fények mélyén lappangó borzadály,
Mindenki tõled fél miért bújsz el hamár
Emberek szemében rémisztõ totem vagy,
Állatok szemében borzalmas erõd hat.
Érezz hát!