Depresszió

Nem hittem el, hogy létezik,
Akit így lehet, és így szeret,
De bármikor, ha kérdezik,
Most már így felel a szerkezet
Ami érted úgy dobban,
Mint egy erőmű, ha robban
A szivárványon túl is
Te vagy az álmomban

A mámor és az élvezet,
Amit nem nagyít a képzelet
Egy a szív, a gondolat,
Tiszta minden mozdulat
Igazi boldogság,
Igazi szabadság,
Nekem a magány volt béklyó,
De veled érzem élni jó

Mert nincs olyan erő,
Ami tőlünk elveheti már
A hitet, mit csak mi értünk,
De a végtelenen át
Nincs olyan erő,
Ami tőlünk elveheti már
A csodát, amit mi érzünk
Egymás iránt

A flegma szó csak tompa kés,
A sötét veremből ébredés
Nekem az, hogy megtaláltam,
A társat, akire vágytam
Kívül-belül szép
Mindened, tudom rég
Az utamon tovább már,
Csak Veled indulnék

Mert nincs olyan erő,
Ami tőlünk elveheti már
A hitet, mit csak mi értünk,
De a végtelenen át
Nincs olyan erő,
Ami tőlünk elveheti már
A csodát, amit mi érzünk
Egymás iránt

A csodát, amit mi érzünk,
A hitet, mit csak mi értünk,
A csodát, amit mi érzünk,
Egymás iránt

A csodát, amit mi érzünk,
A hitet, mit csak mi értünk,
A csodát, amit mi érzünk,
Egymás iránt

A csodát, amit mi érzünk, (Éjjel-nappal)
A hitet, mit csak mi értünk, (Éjjel-nappal)
A csodát, amit mi érzünk, (Éjjel-nappal)
Egymás iránt