Depresszió

Tudod, hogy a gyűlölet nem a kenyerem,
De néha már nekem is viszket a tenyerem
Nem igaz, hogy ilyen történelem után,
Zsarnok uralkodik a sok bután

Aki meg a kezét nyújtja önként,
Karjával eteti az önkényt

A szabad akarat már nem gyenge gyerek,
Nem zárják sarokba fegyverek
Fiatal és vadóc, mégsem ostoba,
Tudja, mi a diktatúra ostora

Akiben a reményt megtörik,
A félelmei le nem kötik

Kell az ellensúly,
Ha borul az egyensúly
Bármilyen szél fúj,
Előre mutat az új

A hatalom lezülleszt, ha elvadul,
A korlátlan, az korlátlanul
Ha vasököl birtokolja fegyver
De lehetőség, ha minden ember

Akiben a reményt megtörik,
A félelmei le nem kötik

Kell az ellensúly,
Ha borul az egyensúly
Bármilyen szél fúj,
Előre mutat az új
(Előre mutat az új)

Kell az ellensúly, (érzed)
Ha borul az egyensúly (érts meg!)
Bármilyen szél fúj, (tényleg)
Előre mutat az új (végleg)
(Előre mutat az új)