Zsuzsa Koncz

A történet vége

Könnyes volt a szeme, a szíve szomorú
és tudta, hogy a történet véget ért
A derűre mindig jön a ború
a bolond se kérdezi miért

Hm..., hm... ilyen az élet,
valahogy mindig ilyen a dal...

Amikor eljött tavasz volt még
És nyáron az idő is nagyon szép
De szíven üt a hideg októberi szél
És fagypontra süllyed a szenvedély

Hm..., hm...

Valakinek mindig mennie kell
És az, aki elmegy nem felel
Valahol az égen ott a jel
De soha ne kérdezd, soha ne kérdezd,
Soha ne kérdezd,hogy miért hagy el

Amikor a nyár után eljött az ősz,
hittük,hogy a szerelem mindent legyőz
De látod milyen gyorsan rohan az idő
és csalódik minden reménykedő

Hm..., hm...

Mert valakinek mindig mennie kell
És az, aki elmegy nem felel
Valahol az égen ott a jel
De soha ne kérdezd, soha ne kérdezd,
Soha ne kérdezd,hogy miért hagy el

Könnyes volt a szeme, a szíve szomorú
És tudta, hogy a történet véget ért