Ahogy az igaz dolgok fejtetőre állnak
Ahogy a kérdésre választ nem találsz
Ahogy a sárga rózsa üvegházban nyílik
Ahogy a nyitott ajtók mögött ott a rács
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól
Ahogy a beatzenész is megszokások rabja
Ahogy az öreg bölcs már szenilisen ír
Ahogy a gazdag filmben szegény a vászon
Ahogy az újságpapír mindent kibír
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól
Ahogy a szívem helyén az agyam fiókja nyílik
Ahogy az ellenség is lehet jóbarát
Ahogy több értelme van már minden szónak
ahogy végül igaz lesz a hazugság
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól
Ahogy a kérdésre választ nem találsz
Ahogy a sárga rózsa üvegházban nyílik
Ahogy a nyitott ajtók mögött ott a rács
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól
Ahogy a beatzenész is megszokások rabja
Ahogy az öreg bölcs már szenilisen ír
Ahogy a gazdag filmben szegény a vászon
Ahogy az újságpapír mindent kibír
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól
Ahogy a szívem helyén az agyam fiókja nyílik
Ahogy az ellenség is lehet jóbarát
Ahogy több értelme van már minden szónak
ahogy végül igaz lesz a hazugság
Úgy érzem én, hogy fáradok
Karolj át
ha látod azt, hogy nincs már erőm állni
Altass el engem, takarj be jól