Zsuzsa Koncz

Évek óta úton vagyok, pihennék már
Cipőm talpa rég elkopott, új kellene már
Meg nem állok én addig sosem
Még egy virág, kicsi virág, nincs kezemben

Fáradt vagyok, aludni nem fogok
Ha elindulok pihenni, nem tudok
Utoljára indulok el, érzem én
Nem állok meg míg Ő nem lesz enyém

Szívem mélyén én úgy érzem jó úton járok
Amiért én elindultam arra rátalálok
Hogyha majd a két kezemben tartom én
Azt mondom, hogy nem nekem kell, néked adom én