Zsuzsa Koncz

Valamikor gyerekek voltunk

Nem voltam több, mint talán nyolc éves
akkor még sokkal hosszabb volt a nyár
Alföldi kis tanyán, a szólóben
az én játszótársam te voltál

Az alma zöld volt még és éretlen
mégis azt ettük minden délután
Kimustrált deszkákból meg rongyokból
fészket raktunk fenn az almafán

Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most
annyi észrevétlen elszállt év után
Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most
talán már nem is ern1ékszel reám

Volt még egy rejtekhely a kert alján
benn a sűrűn nőtt zöld bokrok között
Két boldog jóbarát ott egymásnak
örök húséget is esküdött

Elmentünk mászkálni az erdőbe
és egy hatalmas öreg tölgy alatt
Ugy tettünk, rnint a komoly felnőttek
és én kétszer megcsókoltalak

Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most
annyi észrevétlen elszállt év után
Jó lenne tudni azt, hogy hol jársz most
talán már nem is ern1ékszel reám